A gazdasági, társadalmi változások mérésére a fenntartható fejlődés szempontjából nem elégséges csupán a leggyakrabban használt mérőszámokra – pl. GDP (bruttó hazai össztermék) – támaszkodni. Ennek a hozzáállásnak a megváltoztatására tesz kísérletet a „Világ Boldogság Jelentés”, amely a „boldogság-index” alapján értékeli az országokat. (Itt a „boldogság” nem csak a pozitív érzelmeket, életörömöt jelenti.) Ez az index tartalmaz néhány objektív mutatót (pl. GDP, születéskor várható egészségben eltöltött élettartam, korrupció mértéke) mellett szubjektív elemeket is (pl. egyének döntési szabadsága, nagylelkűségük mértéke, illetve ha bajba kerülnek, mekkora társadalmi támogatásra számíthatnak). A „Világ Boldogság Jelentés” az ENSZ egy 2012-es határozatából született, melynek központi koordinátorai a Sustainable Development Solutions Network (SDSN) és a Jeffrey D. Sachs által vezetett fenntartható fejlődéssel foglalkozó központ a Columbia Egyetemen. A készítése során országonként 1000 embert kérdeznek meg évente.
2020-ban a 153 vizsgált ország közül Magyarország az 53. helyen végzett. Az első helyezett országok fejlett, gazdagabb országok közül kerültek ki, zsinórban 3. éve az első Finnország.
Mi a tanulság a jelentés készítői szerint járvány idején? A helyzetből adódó kihívással csak társadalmi összefogással lehet megbirkózni. Az első helyeken szereplő skandináv országok lakói egymással és intézményeikkel szemben is a legnagyobb bizalommal viseltetnek. A magas bizalom által jellemzett társadalmak pedig a betegség, veszélyérzet, munkanélküliség, lecsökkent jövedelem okozta nehézségeket kevésbé érezhetővé teszik. Sőt az ilyen társadalmak a korábbi jelentések szerint a katasztrófákból is még erősebben állnak fel.
Több kritikát is kap a jelentés, melyek szerint a módszertan a gazdasági szempontokat helyezi előtérbe a valós boldogsággal szemben. A Gallup hasonló témában született 2012-es globális közvéleménykutatása egy teljesen más listát adott eredményül, melynek első négy helyezettje Panama, Paraguay, El Salvador és Venezuela. Ebben olyan kérdéseket tettek fel az embereknek, hogy a felmérés előtti napot élvezték-e, tiszteletben tartották-e őket, jól pihentek-e, sokat nevette-e, mosolyogtak?
A magasabb jövedelem nem feltétlenül jelent magasabb jóllétet. Daniel Kahneman és Angus Deaton Nobel díjas közgazdászok viszgálata alapján az Egyesült Államokban a napi pozitív érzelmekre 75 ezer dollár éves jövedelemig van hatása a gazdasági szempontoknak, e felett a további jövedelemnek nincs hatása a boldogságra. Ezt támasztja alá az is, hogy az Egyesült Államokban az elmúlt évtizedekben hiába nőtt a GDP, a boldogság növekedése ezzel nem tartott lépést.
A kép és a jelentés forrása: https://worldhappiness.report