Továbbra sem készülnek EU-s szintű jelentések a Fenntartható Fejlődési Célokról

Az Európai Számvevőszék vizsgálatából kiderül, hogy a Fenntartható Fejlődési Célokkal kapcsolatos uniós kötelezettségvállalások ellenére sincs nyomon követve az előrehaladás. Az Európai Bizottság nem végez elemzéseket, illetve nem tesz jelentést arról, hogy az uniós politikákban és költségvetésben hogyan jelennek meg a fenntarthatósági törekvések.

Az Unió a 2015-2030 közötti időszakra vonatkozó Fenntartható Fejlődési Célok megvalósításával kapcsolatban még nem állt elő egy átfogó stratégiával, melyben megnevezi célkitűzéseit és célértékeit. Ennek hiánya nagyban megnehezíti, hogy az intézmények integrálják a Célokat működésükbe, valamint teljesítményükről szóló jelentésükbe. Előremutató, hogy a Bizottság kiadott a közelmúltban egy vitaanyagot, amelyben különböző fogatókönyveket vázolt fel a fenntartható Európára irányulóan. A dokumentum nem tartalmaz azonban hiányelemzést, amely meghatározná, mire van még szüksége az Uniónak költségvetés, szakpolitika és jogalkotás területén a fenntarthatóság eléréséhez. Nincs továbbá belefoglalva, hogy miként járulnak hozzá az uniós kiadási programok a fenntartható fejlődési célok megvalósulásához.

Az EU statisztikai hivatala (Eurostat) készít statisztikát a Fenntartható Fejlődési Célokkal kapcsolatos tendenciákról, mely során nagymértékben a tagállamok által szolgáltatott adatokra épít. Ezek azonban “a fenntartható fejlődési célok teljesítése terén uniós kontextusban elért eredményekről” szól, és nem célja bemutatni, hogy mennyiben járulnak hozzá az uniós politikák és költségvetés a Célokhoz.

Jelenleg a  vállalatok és szervezetek készítenek fenntarthatósági jelentést, melyben beszámolnak arról, hogy miként veszik figyelembe a fenntarthatósággal kapcsolatos szempontokat működésük során, milyen környezeti, társadalmi és gazdasági hatásaik vannak, valamint hogy mely értékeket tartanak fontosnak.

A Bizottság és a legtöbb EU-s intézmény azonban nem ad ki ilyen jelentésük. Az uniós jog nem kötelezi őket beszámoló készítésére, melynek a fenntarthatóság iránti elköteleződés szerves részének kellene lenni. Kivételt képez a külső tevékenységek területe, ahol a Bizottság jelenleg alakítja át teljesítményjelentési rendszerét, hogy megfeleljen a fenntarthatóság nyomonkövethetőségi követelményének.

Ezidáig csupán két EU-s szerv, az Európai Beruházási Bank és Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala adott ki fenntarthatósági jelentést. Több uniós intézmény és ügynökség gyűjt információkat a fenntarthatóságra vonatkozóan, de ezek elsősorban azt mutatják be, miként érinti a szervezetek működése a fenntarthatóságot (például a belső papír vagy vízfelhasználás révén), nem pedig azt, hogy milyen módon vették figyelembe a fenntarthatóságot az átfogó stratégiájukban és műveleteikben.

A fenntarthatósági jelentések mind irányítási, mind elszámoltathatósági eszközök, így fontos szerepe van az ellenőrzésüknek. A megfelelő kontroll növeli a hitelességet és a nyilvánosságra hozott információval kapcsolatos bizalmat. Emellett csökkenti annak veszélyét, hogy a  jelentések csak zöldre festésként, azaz a cégek marketingfogásaként szolgáljanak valós eredmény nélkül.

Az uniós intézmények és ügynökségek fenntarthatósággal kapcsolatos jelentései tekintetében a következő négy kihívást azonosította az Európai Számvevőszék:

  • olyan uniós stratégia kidolgozása a 2020 utáni időszakra, amely kiterjed a fenntartható fejlődési célokra és a fenntarthatóságra;
  • a fenntarthatóság és a fenntartható fejlődési célok integrálása az uniós költségvetésbe és a teljesítménymérési keretbe;
  • a fenntarthatósági jelentések kialakítása az uniós intézményeknél és ügynökségeknél;
  • a fenntarthatósági jelentések hitelességének növelése ellenőrzés révén.

Forrás: az Európai Számvevőszék sajtóközleménye és jelentése.