A jövő nemzedékek szószólója állásfoglalással kívánja segíteni az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak nemzeti szintű végrehajtását. Bándi Gyula felhívja a figyelmet arra, hogy az egymással összefüggő gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi célok csak együtt, egymást támogatva érhetők el, miközben elsősorban a legelesettebbek életfeltételeinek javítására kell összpontosítani. A Célok hazai végrehajtásakor az alapvető jogok érvényesítésére figyelemmel kell lenni, ezért az ombudsmani gyakorlat fontos támpontokat jelenthet a hazai stratégia megalkotásakor.
Az Agenda 2030 célkitűzései szorosan kapcsolódnak az alapvető jogi elvárásokhoz, ezért az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala mint az ENSZ Nemzeti Emberi Jogi Intézménye fontosnak tartja, hogy a jövő nemzedékek érdekeinek érvényesítésével kapcsolatos tapasztalatai alapján támogassa Magyarország kormányát a célok konkretizálásában és az elérésüket szolgáló módszerek kidolgozásában. Bándi Gyula hangsúlyozza, hogy tartós pozitív változások eléréséhez az emberi élet számos területét érintő, a jogi szabályozás és az intézményrendszer egészét átfogó módosításokra lehet szükség.
A szószóló hangsúlyozza, hogy az ENSZ által kitűzött globális célok elérésére, olyan hazai feladatok teljesítésére érdemes összpontosítani, amelyek minél több más területen is elősegítik a fejlődést. A vizek és a víztől függő ökológiai rendszerek céltudatos védelme például összefügg a talajok vegyszerszennyezésének visszaszorításával, a szennyezett ipari területek kármentesítésével, a biztonságos hulladékgazdálkodás feltételeinek megteremtésével, a karsztvidékek, az erdők és a biológiai sokféleség védelmével, az élet- és vagyonbiztonság garantálásával, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok esélyegyenlőségének biztosításával, az erőművek biztonságos üzemeltetésével, illetve jótékony hatást gyakorol a mezőgazdaságra, a biztonságos élelmiszer-ellátásra, a helyi gazdaság és közösségek, valamint a termálvízre alapozott gyógyászat és idegenforgalom fejlesztésére.
A korlátozottan rendelkezésre álló és jelentős részben már ki-, sőt túlhasznált természeti erőforrásokra tekintettel az ökológiai fenntarthatóság érvényesítésének kell elsőbbséget kapnia, az erőforrások jövő nemzedékek számára való megőrzésének mint alkotmányos követelménynek kell kijelölnie a gazdasági és társadalmi cselekvés korlátait. A mezőgazdaság versenyképességének fokozása például fontos célkitűzés, amelynek elérése azonban nem veszélyeztetheti a nemzet közös örökségét képező víz- és talajkincs, az erdők és a biológiai sokféleség megőrzését, illetve megújulását.
Az állásfoglalásban a szószóló a fenntartható energiagazdálkodás, a megfizethető energia témakörében a lakóépületek energiahatékony felújításától a megújuló energiaforrások hasznosításáig számos területen tesz javaslatokat a hazai szintű megvalósítás legfontosabb teendőire, ide értve az energiaszegénység csökkentését, valamint a helyes fűtési eljárások elterjesztésével a levegő minőségének védelmét. Foglalkozik továbbá a településfejlesztéssel, benne a megfizethető tömegközlekedéssel, a zajterhelés csökkentésével, a fenntartható fogyasztási és termelési szokások kialakításával.
A kiindulási helyzet pontos megismerése és az előrehaladás mérhetővé tétele érdekében az Célokat nevesítő ENSZ Közgyűlési határozat számos indikátort ajánl a részes felek figyelmébe. A szószóló pedig – a magyarországi sajátosságok figyelembe vételével – olyan nemzeti szintű indikátorokra tesz javaslatot, amelyek az emberi jogok érvényesülésén keresztül tennék láthatóvá az adott ENSZ Cél hazai végrehajtásában tett előrehaladást.
Az állásfoglalás letölthető, illetve megtekinthető az AJBH honlapján itt.