A Célok

Fenntartható Fejlődési Célok születése

2015. szeptember 25-27. között tartották az ENSZ Közgyűlés magasszintű plenáris ülését New Yorkban, amelyet az új globális együttműködési program záróvitájának, illetve elfogadásának szenteltek. A „Világunk átalakítása: a fenntartható fejlődés 2030-ig szóló programja” elnevezésű dokumentum tervezetét már korábban szakértői szinten jóváhagyták a kormánydelegációk és e tervezet vitájába bekapcsolódhattak a különböző nem-kormányzati szervezetek képviselői is. A Programot az állam- és kormányfők egyhangúlag hagyták jóvá.

Jelentős erőfeszítések történtek már a múltban is a fenntarthatóság elveit követő társadalmak és nemzetközi együttműködés megteremtésére, de eddig egyetlen terv és program sem bírt ilyen elszántsággal, széleskörű politikai támogatottsággal és eszközökkel, hogy ezen ambíciókat megvalósítsa. A most elfogadásra került nemzetközi program és az annak gerincét alkotó Fenntartható Fejlődési Célok a jelen nagy vágyát fejezik ki, hogy legyen jövőnk is.

Az elmúlt évtizedekben egymás mellett, párhuzamosan folyt a nemzetközi fejlesztési és a fenntartható fejlődési együttműködés, amelyek célkitűzéseit és programjait egy-egy hosszabb időszakra ugyancsak nagyszabású konferenciákon hagyták jóvá. A fejlesztésekkel foglalkozó programok elsődleges célkitűzése a kevésbé fejlett országokban az életszínvonal javítása volt, a mélyszegénység leküzdése, a méltányos életfeltételek megteremtése.

Az e célkitűzés szellemében elhatározott, de nagyon korlátozott eredményekkel záruló „ENSZ Fejlesztési Évtized” elnevezésű programokat 2000-től a Millenniumi Fejlesztési Célokkal fémjelzett program váltotta fel: a 2000-2015 közötti időszakot felölelő együttműködési folyamat fő célja a szegénységben élő és az éhezéstől szenvedő népesség arányának számottevő csökkentése volt. Az addigi jó és rossz tapasztalatok figyelembevételével két évvel ezelőtt megkezdődött a 2015 utáni fejlesztési együttműködés tervezése.

Emellett indult útjára a fenntartható fejlődés koncepciójára – mindenekelőtt a fejlesztések környezeti vetületeinek számításba vételére – alapozott másik együttműködési folyamat, amelynek meghatározó jelentőségű eseménye volt a „Feladatok a 21. századra” c. globális fenntartható fejlődési programot elfogadó 1992. évi „Környezet és Fejlődés” csúcstalálkozó. Az ennek huszadik évfordulóján megtartott ENSZ-konferencián ugyan egy sokkal kevésbé átfogó jellegű – a „zöld gazdasági” fejlődést a középpontba állító – irányt fogalmaztak meg, de egyúttal arról is határoztak, hogy meg kell kezdeni a fenntartható fejlődés közös globális céljainak kidolgozását. Ezt követően tehát a fenntartható fejlődésre hivatkozó együttműködés jövőtervezése is kezdetét vette.

A globális jelentőségű sokasodó problémák egységes megközelítésű kezelésére sokáig kellett várni. Több évtized után végül egy koherens program szükségességéről 2013 szeptemberében egyeztek meg az ENSZ tagállamai. A 2015 utáni együttműködés általános kereteinek meghatározása mellett egy külön testületben folyt a Fenntartható Fejlődési Célok kialakítása, majd e két tervezési ág eredményeire építve megszületett a már említett „Világunk átalakítása: a fenntartható fejlődés 2030-ig szóló programja” elnevezésű tervezet. Az új közös program megteremtésével a nemzetközi közösség célja, hogy egy akció alapú, komplex, egyúttal tömör stratégiai tervet dolgozzanak ki és hajtsanak végre, amely a különböző területeken átívelő keretrendszert biztosít, utat mutatva a fenntartható fejlődés eléréséhez. Ez a fenntarthatóság koncepciójának megfelelő értelmezését és integrációját igényli minden szakpolitikába, valamint a koherencia megerősítését a szakpolitikák között, hogy egységesen ugyanannak az átfogó célkitűzésnek a megvalósításához járuljanak hozzá különböző eszközökön keresztül.

Ebben az összefüggésben egy harmadik nemzetközi programról is említést kell tenni. A globális problémák megoldásának, a nemzetközi fejlesztési együttműködés egyik meghatározó eszközének mindig is a fejlődő országok számára nyújtandó pénzügyi támogatásokat tartották. Az ezzel kapcsolatos tevékenységek összehangolására 2002-től létrejött a „Fejlesztések Finanszírozása” elnevezésű nemzetközi mechanizmus, amelynek további működésére vonatkozóan 2015 júliusában elfogadtak egy intézkedési programot. Ezt tekintik a 2015 utáni fejlesztési és fenntartható fejlődési feladatok végrehajtásához a fő nemzetközi támogatási keretnek.

A „Világunk átalakítása: a fenntartható fejlődés 2030-ig szóló programja” alapját a Fenntartható Fejlődési Célok alkotják, és az azokat részletező, többnyire számszerűsített konkrét célpontok, feladatok. A Program általános érvényű, azaz minden ország számára érvényes célrendszert tartalmaz, de az ilyen nemzeti célok mellett azt is bemutatja, hogy miként kell támogatni a kevésbé fejlett országokat. Ez utóbbi alapján e Program egyaránt tekinthető a korábbi fenntartható fejlődési és a nemzetközi fejlesztési együttműködési programok együttes megújításának, folytatásának

Az elfogadásra váró dokumentumban a Fenntartható Fejlődési Célok a következő témakörökre térnek ki: (1) a szegénység felszámolása, (2) az éhezés megszüntetése, (3) az egészséges élet és jólét biztosítása, (4) az oktatás általánosan elérhetővé tétele, (5) a nemek egyenlőségének megvalósítása, (6) a vízhez és a szanitációhoz történő hozzáférés, (7) a fenntartható energiához való hozzáférés, (8) fenntartható gazdasági fejlődés, teljes foglalkoztatás, (9) megfelelő infrastruktúra és fenntartható iparosítás, (10) az egyenlőtlenségek csökkentése, (11) fenntartható települések, (12) fenntartható fogyasztási és termelési rendszerek, (13) a klímaváltozás és hatásainak leküzdése, (14) a tengeri erőforrások fenntartható használata, (15) a szárazföldi ökoszisztémák, az erdők fenntartható használata, a sivatagosodás leküzdése, a talajromlás megállítása, a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása, (16) békés és befogadó társadalmak megteremtése, hatékony intézmények kiépítése, (17) a végrehajtási eszközök és a globális partnerség megerősítése. Az egyes célokhoz olyan célpontok tartoznak, amelyek konkrét, sok esetben számszerűsített feladatokra bontják le a célokban megfogalmazott általánosabb cselekvési irányokat.