2019. november 15-én a HAND Szövetség kormányzati, civil és egyéb szakértők részvételével szakmai fórumot rendezett a nemzetközi fejlesztés (NEFE) és segélyezés magyar vonatkozásáról. A résztvevők hozzászólásaikban azt elemezték, hogy hazánk milyen pénzügyi forrásokkal és hogyan járul hozzá globálisan a fenntartható fejlődéshez – azaz a Fenntartható Fejlődési Célok előmozdításához – az alacsony és közepes jövedelmű országoknak nyújtott nemzetközi fejlesztési és egyéb támogatások útján. Az eseményen:
● Balogh Réka, a Hand Szövetség szakpolitikai munkatársa, Karbuczky Gergely, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Nemzetközi Fejlesztési Főosztály főosztályvezetője és Márki Gábor, a Hungary Helps Ügynökség vezérigazgatója a magyarországi nemzetközi fejlesztési együttműködést és a humanitárius segítségnyújtás finanszírozásáról beszéltek;
● Bördős Éva, a DemNet Alapítvány igazgatója Magyarország szerepe a fejlődő országok saját erőforrás-mozgósítása terén címmel tartott előadást;
● Botos Barbara, az Energiaügyekért és Klímapolitikáért Felelős Államtitkárság helyettes Államtitkára és Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke a Klímavédelem finanszírozása Magyarországon szekcióban tartott előadást;
● Solymári Dániel, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Általános nemzetközi kapcsolatok Vezetője, Révay Róbert, VTK Innosystem Kft. (KKM Ugandai Köztársaságban megvalósítandó nemzetközi fejlesztési programjának megvalósítására támogatást nyert cég) képviselője és France Mutombo, az Afrikáért Alapítvány elnöke saját példáikat mutatták be a fenntartható fejlődési célokat szolgáló nemzetközi fejlesztési programok megvalósítására.
Az rendezvény során a Szövetség bemutatta erre vonatkozóan a Fenntartható magyar NEFE – HAND AidWatch jelentés 2019 című kiadványát. A jelentés szerint Magyarország 2003 óta évente több milliárd forintot fordít nemzetközi fejlesztésre ún. hivatalos fejlesztési támogatásként (Official Development Assistance – ODA) az alacsony és közepes jövedelmű országok megsegítésére. Közös uniós vállalás, hogy a 2004 után csatlakozott országok esetében ennek mértéke elérje évente a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 0,33%-át. Bár hazánk ezt még nem teljesíti, a jelentésben ismertetett adatok szerint, 2018-ban így is 77 milliárd forintot fordított erre a célra, ami a magyar GNI 0,21%-át jelentette. Ez a 2017-es magyar hozzájárulás majdnem megduplázását jelenti egyik évről a másikra, ami példátlan növekedés mind a magyar NEFE elmúlt 15 évében, mind pedig a 2004 után csatlakozott uniós tagállamok között. A láthatólag növekedésnek indult források további bővítése mellett a civil szervezetek azt is fontosnak tartják hangsúlyozni, hogy a magyar tevékenység hatékonyságának növelésére is szükség van. Ehhez kiváló alkalmat teremt, hogy a NEFE-re vonatkozó szakpolitikai stratégia megújításán dolgozik jelenleg a kormányzat.
A civil szervezetek továbbá kiemelték, hogy a direkt támogatásokon túl hazánknak azt is elő kell segítenie a nemzetközi döntéshozatal keretében, hogy az alacsony és közepes jövedelmű országok saját adóbevételeiket is képesek legyenek növelni. Ennek alapvető feltételte a jelenlegi nemzetközi adózási rendszer megrefomálása, hogy ne hagyhassa el elcsalt adó formájában ezeket az országokat nagyobb mennyiségű pénzforrás, mint ami segélyként hozzájuk beérkezik.
A magyar kormányzat mellett a hazai civil szervezetek is egyre nagyobb arányban költenek fejlesztési céllal mind partnerországokban, mind pedig itthon a globális kihívások és a lehetséges megoldások megismertetését szolgáló szemléletformáló, ismeretterjesztő tevékenységekre. 2018-ban ezek az összegek becslések alapján elérték a 2 milliárd forintot.